"A suprapatellaris bursában 6 mm átm. folyadék látható. A lig. pat.a tapadásánál körülírtan oedémásabb, echoszegényebb rostokkal bír, szakadása nem látható. A quadriceps ín, az oldalszalagok és a hátsó keresztszalag épek. Az elülső keresztszalag nem ítélhető meg. Meniscus eltérés nélkül. Izületi résben laterálisan minimális mennyiségű folyadék látható. A poplitealis árokban 16x6 mm-es kezdődő Baker cysta van. A fossa patellaris sekélyebb, mediális fele hípoplasiásabb is, a porca megtartott. A femur condylusok porca megtartott"
Kitaláltátok már mi volt ez? Igen, nyert. A szerda délutáni fizetős ultrahangom lelete. Az egész annyit jelent, hogy születésemtől fogva problémás a térdem, mert a térdcsont a térdkalácsnál nem fekszik be abba a "völgybe", amibe kellene. Ehhez jön még a csontok és ízületek között felhalmozódott víz, ami ugyan nem egy nagy mennyiség, de ha ráerőltetek, begyulladhat, és az igen fájdalmas lesz. Ennek tetejébe pedig a térdszalagom ugyan nincs elszakadva, csak megnyúlva, de intenzív megterhelés esetén nem kizárt a szakadás sem.
Kattints a tovább gombra a folytatásért...
Kezelési javaslatként pedig csak annyit mondtak, pihentessem, és ha a duzzanat lelohadt, akkor se erőltessem meg, ergo ne edzek olyan intenzitással, mint eddig. Az nem igazán fog menni, inkább valami végleges megoldást szerettem volna kicsikarni az ultrahangos orvosból, de ő azt mondta, hogy menjek vissza az ortopédiára, ott majd a doktornő megmondja, milyen kezelést is ajánl.
Azt hittem felrobbanok ott helyben, semmilyen légzéstechnika vagy csillapító elmetrükk nem használt, fortyogtam dühömben. Ami amiatt is lehetett, hogy pont ma kellett egy a munkaidőn túlnyúló megbeszélést beiktatnunk, melynek hatására elég idegesen "száguldottam" keresztül a városon, hogy odaérjek a megadott 18.48-as időpontra. Csodák csodájára épp időben ott is voltam, és a 3500 forintomért még csak 10 percnél többet sem kellett várnom. Az is igaz viszont, hogy kedvesebbek sem voltak velem e késői órán, mint egy normál rendelésen lettek volna. Persze tudom, alulfizetett alkalmazottak, és ezekből a 3500 forintokból maximum az ultrahang gép szervizelésére elég pénzek gyűlnek össze, nekik személy szerint semmi hasznuk nincs ebből, de azért egy erőltetett mosolyt szívesen láttam volna.
A slussz poén az egészben az volt, mikor lementem a betegirányító ablakhoz időpontot kérni; és mivelhogy csak 18 óra utáni időpontot áll jelenleg módomban kérni, szeptember 30-ra kaptam is egyet. Addig csak reménykedhetek, hogy a pihentetés utáni edzések nem hozzák ki a jobb térdemből a legrosszabbat.
Utószónak, de nem utolsónak csak annyit tudok mondani, hogy úgy látszik, nem segíthet más, csak egy új remény - mint a Lázadóknak Obi Van Kenobi -, az pedig szeptember 30-án derül ki, mi is lesz az. Ergo várható még a cikksorozatnak harmadik része is.