Ezt a cikket Jesse Enkamp „karatenörd” oldaláról fordítottuk, volt már korábban is eredetileg karatésoknak készült írás blogunkon. Úgy gondoljuk most is, hogy amiről szó van benne, az szinte kivétel nélkül minden harcművészetben és különösen az aikidóban kiemelkedően fontos, ha sokáig szeretnék örömmel művelni ezt a mozgásformát. 

Gipszijakab mester mindössze 43 éves. Holnap már a második térműtétjére készítik elő…

Korábban persze a dolgok másképp alakultak. „Fiatalabb koromban a sérülések soha nem okoztak gondot. Majdnem minden nap voltam a dojo-ban és keményen edzettem. Bezzeg mostanában, a térdeim kikészítenek! Kezdem úgy hinni, hogy a karate nem valami egészséges…” 

Gipszijakab nincs egyedül ezzel.

A harcművészet sötét oldala

Gyakran találkozom térdproblémákkal küzdő karate oktatókkal, edzőkkel, nagymesterekkel, volt bajnokokkal és atlétákkal. Úgy tűnik, ez a karate és más küzdősportok illetve harcművészetek világának „sötét oldala”, és senki nem tudja, miért. Persze ennek is megvan az oka.

Éppúgy, ahogy egy hal sem foglalkozik a vízzel, amely körülveszi, a karatézók sem veszik figyelembe, hogy a térdproblémáik arra vezethetők vissza, hogy valamit megszokottan, hosszú ideje művelnek.

Mindazonáltal, a karate önmagában nem vezet térdproblémákhoz.

A rosszul gyakorolt karate viszont igen. (A rosszul gyakorolt aikido is! - a szerk.)

És ha „rossz karatét” művelsz hosszú időn át, akkor erre nem fogsz ráeszmélni. Egészen addig, amíg késő nem lesz.

Ez pontosan az, amiről Yukimitsu Hasegawa egyik interjújában beszélt: „Ha sok éven át pontatlanul gyakorolsz, igen jó leszel abban, hogy rosszul karatézol. A legtöbb ember észre sem veszi a különbséget. […] Magas szintet érhetsz el a pontatlan gyakorlás révén.

Tehát, tegyük fel a kérdést: Mennyit gyakorlod az állásokat?

Tisztába kell lenned azzal, hogy az első számú oka a térdsérüléseknek a karatéban a helytelenül felvett állásokban keresendő. (Az aikidóban ehhez hozzá jön a rosszul kivitelezett suwari waza is - a szerk.)

Figyeld csak meg az alábbi képeket: 

Helytelen zenkutsu dachi, shiko dachi, kiba dachi és neko-ashi dachi állások

Látod?

Ez az, amelyet „megbicsakló térd szindrómának” nevezek és ez felelős a karatéban (ill. más harcművészetek, vagy sportok esetében) elszenvedett térsérülések 99%-áért.

Most hasonlítsuk össze ezekkel:

Helyes zenkutsu dachi, shiko dachi, kiba dachi és neko-ashi dachi állások

Látod a különbséget? Ez mega-szuper-ultra-brutál módon fontos!

A „Megbicsakló Térd Szindróma” magyarázata

Leegyszerűsítem. A térded lényegében egy csukló típusú ízület, és két irányba tud működni: nyit és zár

• a megfelelő irányba (előre/hátra) nyit és zár…
• …és a rossz irányba (jobbra/balra/csavarva)

Tehát, mi történik akkor, ha pontatlanul veszel fel egy állást? (Vagy nincsenek a sarkaid összezárva suwari wazában?)

A térded arra kényszerül, hogy a rossz irányba hajoljon.

Megbicsaklik.

A térd megbicsaklását általában afféle biomechanikai együttállás okozza; azaz a csípő túlzó merevsége, mozdulatlansága, vagy a boka elégtelen rugalmassága, könnyedsége. Szintén okozhatja az, hogy egész testedben merev vagy, illetve nem nyújtasz eleget, vagy a térd ínszalagjainak gyengesége.

A térded lényegében meghajlik, amikor ráengeded a saját súlyodat, lazává válik. (Ez amolyan túlélési mechanizmusa a testednek - így enged ott, ahol engedni tud.)

Bár ez talán nem tűnik egy nagy problémának ma – de később, egy nap majd az lesz

Hiszen ha még fiatal és erős is vagy, néhány év edzés megbicsaklott térddel, óhatatlanul a térdízület mikrosérüléseinek megszaporodásához vezet, míg lemondhatsz a térdedről.

Hogyan lehet kiküszöbölni a „Megbicsakló Térd Szindrómát”?

Amikor az emberek fájdalmat tapasztalnak, általában orvoshoz mennek (jobb esetben - legyen eszed, ha fáj, el kell menni!), aki a fizikoterápiára, gyógytornászhoz, rossz esetben sebészhez küldi őket. A magyar egészségügyben ez több, mint fél év, az orvoshiány és a bürokrácia miatt.

10 esetből 9 alkalommal, a terapeuta „helyes gyakorlatok” címkével összeállít számukra egy anyagot, hogy azt gyakorolják, amelyben akár súlyemelés, expanderezés és/vagy az egyensúly megtartását elősegítő eszköz használata is szerepel. Ez remek. De nekünk a probléma gyökerére kell megoldást találnunk, nem elégedhetünk meg a tünetek kezelésével.

Ki kell javítanunk az állások felvételének módját!

A helytelen/helyes zenkutsu dachi, shiko dachi, kiba dachi és neko-ashi dach állások összehasonlítása. 

Hogyan?

Győződj meg arról, hogy a térded a bokád fölött van!

És:

• Álljon a térded mindig arra, amerre a lábfejed áll!
• Suwari wazában a sarkad mindig maradjon összezárva! 
• Sose körözz a térdeddel bemelegítéskor! 

Ez a legegyszerűbb megoldás arra, hogy anatómiailag is stabil, erőteljes és biztonságos állást vehess fel. Az ehhez megfelelő szóbeli utasítás az oktatóktól ez lenne: „A lábad mozgását kövesd a térdeddel.”

Ha a térded mindig „bebicsaklik”, bemozdul a lábadon belülre, bajban vagy. És ha már témánál vagyunk, arra kellene törekedni, hogy valamennyi ízület mozgása össze legyen hangolva – nem csak a térdeké és a lábaké.

Ez megadja annak lehetőségét, hogy az egész tested meg tudd csavarni, át tudd mozgatni, és ez hozzásegít ahhoz, hogy a technikákat erőteljesen, dinamikusan tudd végrehajtani, a sérülések kockázatának minimalizálásával.  Megkíméled magadat a későbbi fájdalmas évektől, vagy körülményes és drága sebészeti beavatkozásoktól.

És így a végén, egy kicsit okosabban is gyakorlunk.  (Nem csak „keményebben”.)

A karate, vagy bármely más, választott harcművészet, küzdősport, kiegyensúlyozottá, erősebbé és egészségesebbé tesz téged, ha jól csinálod. S így vég nélkül tudod művelni.

„A karate egy életen át tartó tanulás”

– Mabuni Kenwa (1889-1952)

Fordította: Juhász Péter