AikiMag

Az Aikido Magazin

Karászi Sándor: A danvizsga vizsgálata

2015. március 12. 08:37 - Csák Gergely

Hamarosan Kuribayashi sensei érkezik Magyarországra és több napon keresztül vizsgáztatja a magyar aikidósokat. A felkészülés minden jelöltnél lassan célegyenesbe ér; mindenki 100%-ra igyekszik teljesíteni az edzéseken. Ilyenkor már csak a technikák csiszolgatására van idő… Karászi Sándor, az edzőtábor szervezője és a MAAKSZ elnöke az AikiMag-nak elmondta: a danvizsgára nagy az érdeklődés, kis túlzással elmondhatjuk, hogy történelmet írunk a nagy létszámú jelentkező miatt. Talán még nem késő egy-két dolgot (a teljesség igénye nélkül) tisztázni, pontosítani a nagy nap előtt, ezzel is adva egy kis löketet a felkészülés hajrájában.

karaszi_sandor.jpg

Karászi Sándor bemutató közben

Mit jelent a (dan-) vizsga?

Az aikido gyakorlása során a shodan fokozat előtti időszak arról szól, hogy a gyakorló megismerkedik az aikido mozgásrendszerével. A shodan fokozat után pedig ennek tanulmányozására szenteli idejét és figyelmét. A dan vizsga egy mérőrendszer, hogy ebben a tanulmányozásban, hol tart a tanuló.

Mik a vizsga etikett szabályai? Ezekkel teljes mértékben tisztában kell lenni?

A vizsga során szólítják a résztvevőket. Fontos, hogy ilyenkor egy hangos “hai”-al (igen-nel) jelezzük jelenlétünket. Nem kell mondanunk, hogy “hai Sensei” vagy “Hai, hai”. A szólítás után az ukénak is ki kell ülnie a vizsgázó bal oldalára, körülbelül 2 méter távolságra. Ha van hely akkor egy kicsit nagyobb távolságot is lehet hagyni.

Milyen alapelvek figyelembe vételével történik egy vizsga értékelése? Mi az, amit az aikidoban hangsúlyosan szeretnénk látni egy vizsga alkalmával?

Kuribayashi Sensei minden alkalommal a vizsga előtt elmondja azokat a hibákat amit az elmúlt években tapasztalt. Felhívja a figyelmet, hogy olyan dolgokat figyel, mint a tai sabaki (test mozgás) illetve kuzushi (kibillentés) vagy a kapcsolat.

Az első alkalommal, amikor Kuribayashi Sensei Budapesten danvizsgát tartott csak én voltam jelen a tanárok közül, mert akkor még csak a mi tanítványaink vizsgáztak. Egy alkalmas pillanatban meg is kérdeztem tőle, hogy mit figyel elsősorban a vizsga során. Mire azt felelte: az atmoszférát.

És ez nem vicc! A legtöbb vizsga során azt látom, hogy a vizsgázó nincs tisztában azzal, hogy mi is fog történni az ukéval, ha ő végrehajt egy mozdulatsort. Nincs jelen a végrehajtás során. Elindítja a mozdulatot és reménykedik abban, hogy az sikeres lesz. Hogy mennyire lesz sikeres a mozdulat, az attól is függ, hogy mennyire tudatos és pontos a saját mozgása, illetve ezt mennyire illeszti az ukéhoz. Ha fejben rendezett, tiszta képpel hajtunk végre egy technikát, akkor a test ennek megfelelően harmónikus mozgást fog produkálni. Nem véletlen, hogy az aikido a test és a lélek harmóniájáról szól.

Melyek az egyes fokozatok karakterisztikus jellemzői?

Ha összehasonlítjuk a kezdő aikidoka mozgását egy mesterével, akkor feltűnhet, hogy a mester kevesebb mozgással oldja meg ugyanazt a feladatot. Ezen érdemes elgondolkodni, hiszen ez egy valós különbség. Tehát, ha ezt a fenti gondolatmenetet levetítjük egy Tachi Waza - Shomen Uchi - Kote Gaeshi technikára, akkor egy shodan fokozatú tanítvány mozgásában megengedhető az, hogy először védekezésre emeli a kezét, azután kitér, azt követően kibillenti a partnerét és így tovább folyamatos, de jól elhatárolható mozdulat szakaszokból építi fel a mozgását. Egy nidan fokozatú esetében már észrevehetjük, hogy a védekezésre emelt karmozdulattal egy időben már ki is tért. Aztán megtörténik a kibillentés a tenkánnal egy időben, majd a födrevitel és belépés szintén egy időben történik. A sandan fokozat esetében ez úgy néz ki, hogy a védekezés egy időben történik a ki- vagy inkább belépéssel, és a kibillentéssel. Ezek után már lépéselőnyben van a tori, tehát a tenkán nagyon takarékos és természetes, szinte következmény. A levezetés vagy dobás és a belépés egy azon mozdulat, ami további egyensúlyvesztést okoz az ukénak. A yondan esetében ezek szintén jelen vannak, csak a mozdulatok még takarékosabbak, és pontosabbak, mert a mozdulatok a tori testén belül történő struktúra változással egészülnek ki.

karászi1.jpg

Mi az, amit az Aikikai danvizsga anyaga elárul számunkra?

Az Aikikai Foundation és a Hombu Dojo egy jól felépített rendszert használ az aikido oktatására és annak terjesztésére. A technikákban és gyakorlatokban egy szemlélet is tükröződik, ami igyekszik követni az alapító gondolatait, szellemi hagyatékát. Fontos, hogy megértsük, nem harcosokat nevelünk, akik majd a csatamezőn fognak helytállni. Bár az kétségtelen, hogy az aikido rengeteg olyan elemet tartalmaz, amit minden más, harcra nevelő küzdősport vagy harcművészet alkalmaz. Ezzel együtt mégsem ez a cél. Hanem inkább egy szellemi és testi fejlődést biztosít az őszintén gyakorlók számára. Olyan rendszerre kell gondolnunk, aminek nincs felső határa. Nincs olyan, hogy mindent elértem amit ebben el lehet érni. Mindig lehet tökéletesíteni a mozdulatot vagy a hozzáállásunkat. Nézzük meg a nagymestereket. Szinte évről-évre fejlődnek és egyre különlegesebb dolgokat mutatnak a szemináriumok során. Pedig már lehet, hogy az életkoruk meghaladta a hetvenedik évet is. Mégis keresik a jobb és tisztább megoldást. Ez bennünket is arra sarkall, hogy folyamatosan keressük a jobb megoldásokat, úgy a tatamin, mint a hétköznapi életben. Nem növekednünk kell, hanem fejlődnünk. Nem a fokozatok száma kell hogy fontos legyen, hanem az, hogy megértsük, mindig van jobb megoldás. Meggyőződésem, hogy az Aikikai egy ilyen útra ad nekünk menetlevelet amikor az első dan diplomát kiállítja a nevünkre.

Az interjút Dr. Bakos Gyula készítette.

 

Alkalmam volt egy kicsit beszélgetni a cikk szerzőivel és azt kérték: nyilatkozzon más is a témában, vagyis a danvizsgával és a magyar aikidóval kapcsolatban. Dr. Bakos Gyula később azt írta: az aikidót gyakorlók széles tábora fáradtságot nem kímélve halad az edzések során a tökéletesedés útján, mind magasabb és magasabb célokat kitűzve és elérve. A magyar aikido sport számos nagymesterrel büszkélkedhet, akik generációk számára nyitották meg a mozgás örömét. A mostani riportnak nem titkolt célja volt az is, hogy gondolatébresztő írásként más nagymestereket is megszólítsák, mondják el véleményüket, osszák meg tudásukat mások számára. A gondolatok kicserélése segítheti a magyar aikido sport egységesítését (legalábbis arra való törekvést), hiszen mindenkitől tudunk valamit tanulni, egy mozgást vagy mozdulatot lehet, hogy épp más mestertől fogunk elsajátítani.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aikimag.blog.hu/api/trackback/id/tr107259047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása