Számos harcművészet egyetért egy közös értelmezéssel, mely szerint a hakama redői a harcos erkölcsi értékrendjét reprezentálják.
Ez az értékrendszer valószínűleg a kínai konfucianizmus bevezetésének melléktermékeként hatotta át a japán harcos társadalmat. Az értékrend öt legfőbb erényt fogalmaz meg a társadalom alapjának:
Jen: empátia
I: illem
Li: szertartások és viseletek betartása
Chih: éleselméjűség, bölcsesség
Hsin: erkölcsi bizalom
Később a híres japán kardforgató Musashi Miyamoto (宮本 武蔵, 1584-1645) adoptálta ezeket és írt róluk a Book of Five Rings [Az öt gyűrű könyve] című könyvében (Go Rin No Sho):
Jin: jóindulat;
Gi: igazság;
Rei: előzékenység;
Chi: bölcsesség;
Shin: hit.
Ettől kezdve ez az értékrend széles körben elterjedt a harcos osztályban a Tokugawa korszakban (徳川幕府 1600-1868) egészen a Meiji restaurációig. Bár ennek az értékrendnek a jelentősége a harcos osztály eltűnésével csökkent. A nyugati kultúra növekvő befolyása felélesztette az értékrendet a Meiji korszakban, ez leginkább egy japán tudós, Nitobe Inazō (新渡戸 稲造) Bushido, the Soul of Japan [Bushido, Japán lelke] című könyvéből rajzolódik ki jól. A könyv eredeti nyelve angol: a nyugati hallgatóságnak szól. Azóta úgy tűnik az értékrend áhtatotta a harcművészeti iskolákat, különösen a gendai-budo-t.
Bár a harcos osztály általi konfuciuszi értékrend adoptálása jól dokumentált, nem tiszta, hogy melyik ponttól tulajdonítják a hakama redőinek az erényeket. Néhány tudós vitatja, hogy ez a Meiji korszakhoz köthető. A hakama eredete részben nemesi, részben shinto alapokon nyugszik. Az hogy a konfuciuszi (buddhista) értékrend összekapcsolódott a shinto ruhadarabokkal mutatja a két gondolkozási rendszer közötti egyetértést. Néhány kiváló kortárs oktató alaposan ír a témáról, mint például Saotome Mitsugi, aki a The Principles of Aikido [Az aikido alapelvei] című könyvében a következőképpen fogalmazta meg az erényeket:
Jin (仁): jóindulat
Gi (義): becsület és igazság
Rei (礼): előzékenység és etikett
Chi (智): bölcsesség, intelligencia
Shin (信): őszinteség
Chu (忠): hűség
Koh (孝): kegyesség
Ezeknek a listáknak számos változatai léteznek, más-más számú erényekkel. Például a kendóban a következő erények szerepelnek, melyet Masataka Inoue írt meg Ken No Koe (A kard hangja) című könyvében:
Chu (忠): hűség
Ko (孝): igazság
Jin (仁): emberség; könyörület
Gi (義): becsület
Rei (礼): tisztelet
Több értelmezés van az aikidóban is, például:
Saito Sensei véleménye szerint (amit az About hakama in O Sensei's dojo in the old days [A hakamáról O Sensei dojójában a régi időkben] című írásában fogalmaz meg) hét redő van a hakamán: hátul kettő, elöl öt. Az elöl lévő öt redő aszimmetrikusan oszlik meg: három a jobb, kettő a bal oldalon:
Yuki: bátorság, hősiesség
Jin: emberség, jóindulat, jóakarat
Gi: igazságosság, becsület, tisztesség
Rei: illem, udvariasság, meghajlás
Makoto: őszinteség
A hátul lévő két redő jelentése:
Chugi: hűség, odaadás
Meiyo: becsület, hit, bizalom, hírnév, méltóság, preszízs
Egy másik értelmezés szerint: (rajz)
Jin: Kegyelem
Gi: Becsület
Rei: Illem
Chi: Intelligencia
Shin: Bizalom
Makoto: hűség
Chu-Kou: engedelmesség (szülők iránti tisztelet)
Források:
Aikido Pinner Club: Hakama Pleats - Meaning - Aikido Articles
Guillaume Erard: Why do Yudansha wear hakama?
