AikiMag

Az Aikido Magazin

Aikido vagy aikidó?

2014. augusztus 05. 16:01 - Kamrás Orsolya

Mi a közös a következő szavakban: mainstream, push-up, offshore, start up, e-mail?

És ezekben: fájl, dizájner, nejlon, média, bovden?

Aki nem aludta/köpőcsövezte/angry birdsözte végig a nyelvtanórákat, tudhatja a választ: az első csoport idegen szavakat tartalmaz, melyek a magyar nyelvbe bekerülve is megőrizték eredeti írásmódjukat, míg a második csoport a jövevényszavaké. Ez utóbbiak alatt olyan idegen szavakat értünk, melyek közkeletűvé váltak, ezért eredeti írásmódjukat a magyar kiejtésnek megfelelő átírás váltotta fel. Ahogyan az akadémiai helyesírási szabályzat fogalmaz: „Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján.”

Ez a meghatározás azonban csak a latin betűs írású nyelvekből átvett szavakra vonatkozik, „a nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.” A japán szavakat például nem közvetlenül, hanem az angolban használt Hepburn-átírás közvetítésével írjuk át, meghatározott hangmegfeleltetések alapján, az Akadémia által szabályozott módon.

A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az aikidó a szakéhoz vagy a szusihoz hasonlóan jövevényszónak tekinthető, és valóban, a helyesiras.mta.hu csak a magyaros írásmódot jelöli meg helyesként. Ugyanakkor nem reprezentatív felmérésem szerint ezzel az írásmóddal találkozni a legritkábban, és a nyelvhasználók közül sokan minimum szokatlannak, páran egyenesen irritálónak tartják. Az aikidóhoz kapcsolódó egyéb japán kifejezések írásával kapcsolatosan sem beszélhetünk egységes gyakorlatról: a különböző technikák neveinél általában a Hepburn-féle átírással találkozunk (ikkyo, kokyuho stb.), de pl. a dzsó/jo, szenszei/sensei vagy a dódzsó/dojo tekintetében vegyesebb a kép, bár talán itt is a magyaros átírás a ritkább.

A budo szakirodalom publikálásában élen járó Szenzár Kiadó aikidóval kapcsolatos nyomtatott kiadványaiban teljes mértékben az akadémiai átírást alkalmazza (ikkjó, kokjú-hó stb.), ugyanakkor az Ueshiba Morihei által kidolgozott harcművészet megnevezésére következetesen az Aikido szót használja.

Szóval akkor hogyan írjuk?

Olvasd el a bejegyzés további részét a "Tovább"-gombra kattintva!

A helyesírási szabályzat segít is, meg nem is: egyfelől „a szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át”, ugyanakkor „ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk”, ráadásul „a szaktudományok, (…) az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak (…) E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható.”

Szakemberek véleményét is kikértem a témával kapcsolatban. Szabó Balázs (5. dan, Somogyi Dojo), az ELTE Japán Tanszékének adjunktusa szerint „a magyaros átírás teljesen jó, bár ott is vannak-voltak viták abban, hogy mennyire kövessék a japán fonetikát. Pl. az átírás első változatában a z hang az eredetihez közelebbi dz-ként lett jelölve, tehát pl. vadza, dzagi, dzansin lenne a helyes. A Hepburn-féle átírás nemzetközileg használt, elfogadott, ezért pl. a tudományos szövegekben célszerűbb ezt használni, így mindenki érti, miről van szó”. Ugyanezen okból kifolyólag őrzik a dojók nevei is a hepburnös átírási formát, hogy a külföldiek, főképp a japánok számára is mondjanak valamit.

Kárpáti Gábor Csaba (4. dan, Misogi Aiki Dojo), a Szenzár Kiadó alapító tulajdonosa is megosztotta velem álláspontját a témával kapcsolatban, és magyarázatot adott a szenzáros könyvek átírási gyakorlatának fentebb vázolt kettősségére is. Ő maga a Hepburn-féle átírást preferálja, azonban az általuk kiadott első aikidós könyv (Az Aikido esszenciája) lektora, Yamaji Masanori, az ELTE Japán Tanszékének akkori vezetője ragaszkodott az akadémiai átíráshoz. A borítón azonban Aikido szerepelt, így ez a változat maradt a szövegben is, a nagybetűs írásmódot pedig betudhatjuk annak, hogy ez a szó jelen esetben tulajdonnév, az Ueshiba Morihei nevéhez köthető egyedi harcművészeti stílust jelöli.

Az internetes felületeken is gyakran találkozhatunk a nagybetűs írásmóddal (jómagam is szívesen írom így), mely talán amellett, hogy az O-Sensei által megalkotott harcművészet egyediségét fejezi ki, utal annak spirituális vonatkozásaira, illetve az ez iránt érzett tiszteletre is.

Tehát…

Talán megkockáztatható az a konklúzió, hogy - függetlenül attól, hogy az aikido a téma vagy valami más -  minél szélesebb olvasóközönséget kíván megszólítani egy szöveg, annál inkább az akadémiai átírás felé billen a mérleg nyelve. Egy szűkebb szakmai vagy sporttársi közösség körében teljesen helyénvaló a Hepburn-féle átírás vagy az eredeti japán írásjelek használata, azonban a laikus nagyközönség számára (is) szánt szövegekre a magyaros átírás szabályai érvényesek. Ez a cikk annak apropóján is íródott, hogy az AikiMag szerkesztősége kialakítsa és deklarálja a saját gyakorlatát. Miután magazinunk nevében is benne hordozza, hogy mindenekelőtt a magyar aikidós közösséget kívánja megszólítani, a posztokban (ahogyan többnyire eddig is) a Hepburn-féle átírást alkalmazzuk, ügyelve a következetességre.

 

Mindemellett sose feledjük el, hogy egy ember aikidóját nem az minősíti, milyen módon ír róla, hanem hogy mekkora odaadással gyakorolja azt!

UPDATE:

A fenti bejegyzés írásakor a Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő hírportált is megkérdeztem a japán szavak átírásának gyakorlatával kapcsolatban. A nyest.hu külön cikket szentelt a témának, melyet az alábbi linken olvashattok:

http://www.nyest.hu/hirek/japan-szavak-magyar-szovegben

Források:

Az akadémiai helyesírási szabályzat vonatkozó fejezetei:

http://helyesírás.mta.hu/helyesiras/default/hqa?qcat1=Idegen+szavak+%C3%A9s+nevek

Wikipédia:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_nyelv

Wikipédia vita az egyes átírási módokról:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia-vita:Jap%C3%A1n_nevek_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1sa

 

(Új szerzőt köszönthetünk a blogon: Kamrás Orsolya maga is aikidózik Magyar László senseinél, az Aikido Újbuda Körben. Magyar-filozófia szakos tanár, két gyerek anyukája, és több könyv lektora. A jövőben ő lektorálja majd az AikiMag-on megjelenő cikkeket. Üdvözöljük a blogon, és nagy örömünkre szolgál, hogy új taggal bővültünk - a szerk.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aikimag.blog.hu/api/trackback/id/tr236569213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása