AikiMag

Az Aikido Magazin

Az "Afgán Szamuráj" - Hiko-ryu stílus bemutató és szeminárium

2014. szeptember 12. 15:34 - Povázsai Laci

Tavaly látogattam el a Zen Do Barátok Egyesületének meghívására Tanaka Koshiro nagymester Hiko-ryu szemináriumára, ahol ízelítőt kaptam abból, hogyan néz ki egy vérbeli japán közelharc rendszer. Mivel Tanaka mester újra hazánkba látogat, hogy szemináriumot tartson, kihasználtam az alkalmat, és interjút készítettem Zsigrai Zoltánnal, a rendezvény egyik szervezőjével.
10461870_1434798840128405_4811437017907713151_o.jpg

Manapság reneszánszukat élik a modern közelharc rendszerek (Krav Maga, Systema). Mi az, amiben a Hiko-ryu hasonlít ezekre, és mi az amiben különbözik tőlük?
 
Ha azt kellene meghatároznom egyetlen szóban, hogy miben más, mint a többi rendszer, akkor biztos a szellemiséget mondanám. A harcot nem pusztán technikailag közelíti meg, hanem erősen foglalkozik az emberi, szellemi részével is. Itt az ember nem technikát kap, hanem életmódot, jelentősen fejlődik a felelősségtudata, és koncentrációs képessége, hiszen a gyakorlásokon csak a megfelelő mentalitással lehet részt venni, ellenkező esetben akár súlyos sérülést is okozhat, vagy éppen szenvedhet el. Azonban más a filozófiája is, máshogyan közelíti meg a harcot, más alapelvek alapján épül fel a technikai rendszere. Egyik fő alapelve, melyben különbözik a legtöbb stílustól, a Kōsahō, keresztezés. Lényege, hogy a támadó irányába kell belépni, keresztezni az ő mozgásának irányát. Ez egyébként rendkívül sok gyakorlást igényel, megfelelő testi és szellemi felkészültséget, viszont cserébe rendkívül hatékony, ami amúgy szinte valamennyi Hiko-ryu technikára igaz. A technikák megdöbbentően hatékonyak, és lényegre törőek.

Mikor és hogyan fogalmazódott meg bennetek, hogy ezzel szeretnétek foglalkozni?
 
2012.03.30-án vettem részt az első gyakorláson, ahogy többen mások is a mostani csoportból. Az idáig vezető út sensei Németh Pál érdeme volt, aki korábban japánba látogatott Gubacsi Attila senseijel, és hanshi Adámy Istvánnal. Látogatásuk során, bár annak eredeti célja nem ez volt, találkoztak Tanaka mesterrel a Budoshopban, Ikebukurón. Tanaka mester kint igen ismert, az "Afgán Szamuráj" néven említik sokan, mivel megjárta az afgán-orosz háborút, sőt az újságírók úgy írtak róla, mint "aki fehér karate ruhában vonul a harcba". Így aztán a magyar csapat beszélgetésbe elegyedett vele, ennek során elhangzott, hogy a mester csapatával nemsokára bemutatót fog tartani a franciaországi Bercy-ben, az éves harcművészeti gálán. A magyar csapat megkérdezte, hogy ha már arra járnak, nem-e tartanának egy szeminárium sorozatot nálunk, illetve egy bemutatót az Össz-Magyar Kyokushin Karate Bajnokságon is. Szerencsénkre igent mondtak, így megeshetett az első látogatás.
Az első alkalmakkor láttuk, hogy itt valami nagyon egyedi dolgot tapasztalhatunk meg, így a szeminárium sorozaton végig jelen voltunk többen is, pedig még Székesfehérváron is volt edzés. A sorozat végén Pali sensei odajött, és megkérdezte, mennyire komolyan gondoljuk a további tanulást, mert lenne lehetőség a folytatásra. Természetesen komolyan gondoltuk, így sikerült megszerveznie, hogy Tanaka mester és első tanítványa, Takeuchi shihan azóta többször is hazánkba látogatott, hogy átadják tudásukat.
10346448_1433761670232122_4997880965646773999_n.jpg
A karate önmagában is elég kemény ága a harcművészeteknek. Mi az, amit hiányoltatok belőle, és a Hiko-ryu-ban megvan?
 
Jómagam már 23. éve foglalkozom harcművészetekkel, ebből a karate az, ami mindvégig jelen volt, meghatározta korai pályafutásom. A karate jelenleg főleg ütésekkel és rúgásokkal operál, meglehetősen kevés az egyéb technika. A taijutsu irányzatok ezzel szemben az ütéseken és rúgásokon túl, sőt inkább ezeket háttérbe helyezve, a fogásokra, feszítésekre, ízületek kifordítására, dobásokra, leszorításokra és élettani pontok támadására koncentrálnak. Ez utóbbiakkal egy külön rész foglalkozik a stíluson belül. A lényege az, hogy bármilyen közelharci helyzetre felkészüljön a gyakorló, legyen az fegyveres, késes vagy botos, és ezekre a leghatékonyabb válaszokat adja, ha szükséges. Ugyanakkor a karatéban nem foglalkoznak fegyverekkel. Néhány helyen még forgatják a bot különböző hosszúságú változatait, de általánosságban elmondható, hogy a karate már csak pusztakezes. Pár évvel ezelőtt jómagam is megjártam a rendőrséget, láttam mire képes a kés, milyen sérüléseket tud okozni. Sajnos van, hogy elfutni sem lehet, hátba is szúrhatják az embert. Ezért is örültem különösen, hogy a Hiko-ryuban kiemelt szerep jut a kés elleni harcnak is.
 
Hogyan épül fel egy edzés? Mire fektetitek a legnagyobb hangsúlyt? Mik azok a fegyverek, amiket tradicionálisan használ a rendszer?
 
Mivel a stílus igazi régi vágású koryu budo, ezért a legtöbb ma általánosnak tartott dolog, például bemelegítés, lazítás, erősítés nem az edzés része. Az edzések szigorúan csak a technikáról és a szellemiségről szólnak. Ezt be kell kalkulálni az edzésre érkezéskor, korábban jövünk, hogy bemelegítsünk, lazítsunk, az erősítést meg mindenki megoldja maga. Utóbbira egyébként főleg a hosszú kard szolgál, egyszerűen rengeteget kell vágni. A nagyon sok súlypont süllyesztés és emelés miatt a lábak maguktól is eszméletlen módon megerősödnek. 
A gyakorlások egyébként mindig köszöntéssel kezdődnek, amit a junbi undo, vagyis előkészítő gyakorlatok követnek. Ezek lényege, hogy folyamatos ismétlésükkel, gyakorlásukkal készséggé fejlődjenek, lecsiszolódjanak. Technikailag azért fontosak, mert a későbbi technikák színe-java ezekre épül. Ezek lényegében alaplépések, alapmozdulatok, alapválaszok, melyekből a tényleges technikai repertoár kialakulhat. Mint ilyen elég nagy hangsúlyt kap a gyakorlások során. A junbi undo 10 pusztakezes technika csoportot jelöl, valamint 12 késes technikát. Az előkészítő technikáknak nem szerves része, ugyanakkor előkészítő jelleggel gyakoroltatja velünk a mester a ken giwát, ami a támadó kezének rögzítésére, és elkapására készít fel.
A fent említett előkészítők szinte minden edzésen megjelennek, gyakorlásukra nagy hangsúlyt helyezünk. A fegyverek közül az egyik alap a kés, illetve az ellene történő védekezés. A másik kulcsfontosságú fegyver a kodachi, vagyis a rövid kard. Ez nem a sokak által ismert wakizashi. A kodachi tsukája, vagyis markolata megegyező hosszúságú a hosszú kardéval, viszont pengéje rövidebb. Ezen eszközök használatát, illetve az ellenük való védekezést lehet elsajátítani, van pusztakéz a kés ellen, pusztakéz a rövid bot ellen, kés a kard ellen, és a végén a mutō, vagyis pusztakézzel a kardot használó támadó ellen. 
10474186_1433761890232100_7611596345476966577_n.jpg
 

Kik látogatják az edzéseket? Elsősorban karatésok, vagy vannak olyan tanítványok, akik kifejezetten Hiko-ryu-t tanulnak?
 
Is-is. Ha szabad így mondanom, a "keménymag", vagyis az a csapat, amely a kezdetektől jelen van, inkább Hiko-ryus már, mint karatés. Ennek egyik fő oka a mozgások közötti különbségben rejlik. A karatéra inkább az impulzusszerű mozgás jellemző, míg a taijutsu folyamatosabb, viszont a test minden részét igénylő mozgást végez, ezért ha valaki a karatét helyezi előtérbe, annak teste önkéntelenül is azt a fajta mozgást fogja belevinni, ami nem tesz jót a technikának, és vice versa. Egyébként akinek van már harcművész előélete, az jelentős előnyben van a teljesen kezdőkkel szemben, hiszen nagyon sok ütés, rúgás, fogás ismerős lehet máshonnan, ezeken csak a finomhangolást kell elvégezni, hogy tökéletesen illeszkedjenek a rendszer összképébe. Általánosságban elmondható, hogy a gyakorlók nagy része más stílusból került a Hiko-ryuhoz, a mester vezető tanítványai között van olyan, aki 30 év okinawai karate, vagy éppen 28 év aikido és iaido múlttal rendelkezik.
10414878_1433748460233443_3247141948844263149_n.jpg
Tanaka mester egy igazán nagy tiszteletben álló személy. Hogyan értétek el, hogy Magyarországra jöjjön, ráadásul hosszabb időre is itt tartózkodjon?
Tanaka mester nagyon nagy tudású, tapasztalt harcművész. Ezt a tudását szeretné továbbadni, az általa megálmodott és megalkotott rendszert szeretné átadni, hogy fent maradjon. A mester a tanításáért nem kér pénzt, igazából ha van hol laknia, és van mit ennie, akkor boldogan tanít. Akin látja, hogy kellő alázattal áll a tanuláshoz, eltökélt, kitartó, azzal nagyon szívesen foglalkozik, bár hozzá kell tennem, hogy nagyon szigorú. Ahogy egyre többször jött Magyarországra, látta, hogy egy maréknyi magyar komolyan gondolja a tanulást, és a rendszerét egészében szeretné megtanulni, nem csak részeket belőle, így kedvelt meg egyre jobban minket. Nagyon sok helyre hívják a világon, de legtöbbször inkább szakmai szempontok alapján kell tanítania, például rendvédelmi szolgálatot ellátóknak kés elleni vagy késes harcot, vannak akiket a rövid kard érdekel, és nem a taijutsu, míg a magyar csapat mindenre teljesen nyitott. A folyamatos találkozások és gyakorlások során egy nagyon kedvező és pozitív kapcsolat alakult ki a magyarok és a japánok, között főleg Tanaka mesterrel. Tóth László barátunk japán látogatása során a Tanaka mester legutóbbi DVD megjelenésének alkalmára rendezett bemutatón a magyar zászlót is kihelyezték!
 
Beszéljünk kicsit a szemináriumról! Hányadik alkalommal látogat el Tanaka mester hozzánk?
 
Ezt nehéz megmondani, talán hetedszerre. Sokszor járt már nálunk szerencsére!

Mik lesznek a szeminárium fő témakörei?
 
A szeminárium egyik fő célkitűzése, hogy megismerkedhessenek a stílussal minél többen. Ugyanakkor mindegyik szemináriumon fontos szerepet kap a kés, mivel nem túl sok helyen gyakorolják, annak ellenére, hogy ma már rengeteg embernél van az utcán.

Külsősöknek mennyire "fogyaszthatóak" az edzések?
 
Eleinte mindenkinek szokatlan, még akkor is, ha például aikidózott vagy taijutsuzott. Úgy vettem észre, hogy  a kōsahō az, ami eleinte "kibillenti" az embereket. Aztán megértik a "miértjét", és onnantól már a sok súlypont süllyesztés és emelés lesz az, amitől elfáradnak a lábak. Persze nagyon sok a technika, és nagyon precízen követeli meg a mester őket, ezért sok a javítás-igazítás, ez el tudja bizonytalanítani a jelentkezőket.
10478111_1433748696900086_3655094283908791998_n.jpg

Külföldről is érkeznek látogatók?
 
A mostani szemináriumra jelentős létszámú külföldi résztvevő érkezik, például Tanaka mester mellett két vezető tanítványa is eljön, Usui Tadashi mester, aki a japán szervezet egyik vezetője, illetve Akiyama Hiroshi, vezető instruktor. Őket két tanítványuk kíséri szintén japánból. Tanaka mester első tanítványa is jön, aki már szintén többször járt hazánkban, Takeuchi Kiyoshi shihan, ő jelenleg az Egyesült Államokban él, onnan utazik hozzánk, illetve hozza magával egy tanítványát. Jelenleg próbáljuk felvenni a kapcsolatot más országok Hiko-ryu szövetségeivel is, például nem olyan rég megalakult a kuvaiti szövetség is.

Kiknek ajánljátok ezt a szemináriumot?


Bárkinek, akit érdekelnek a harcművészetek és a harc. Volt már idősebb hölgy tanítvány is, aki a női önvédelmi rész miatt jött le Tanaka mesterhez, és becsülettel végig is csinálta a szemináriumokat, valamint utána is látogatott minket! Voltak fiatalabb karatésok, akik szerették volna kipróbálni magukat más helyzetekben is, de a Közelharc Szövetségtől is érkeztek korábbi szemináriumainkra. Igazából tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom!

10487561_1435349200073369_1415361775075253911_n.jpgZsigrai Zoltán és Tanaka Koshiro
 
Zsigrai Zoltán 23. éve foglalkozik harcművészettel. Wado-ryu karatéval kezdte, aztán a Zendo Barátok Köre tagja lett, ahol kapcsolatba került a Shobukai szövetséggel, és számos más karate irányzattal is megismerkedett (Goju-ryu, Shotokan). Később a Buddhista Főiskolára került, ahol aikidóval foglalkozott. A harcművészet meghatározó dolog lett az életében, annak szerves részévé vált, ez határozza meg az életmódját. A gyakorlásban szerinte a shin tai ki no ichi, vagyis a szellem, a test és a technika egysége a legfontosabb, illetve hogy ezek összhangban legyenek, amit a Hiko-ryuban tökéletesen megtalált. Kedvenc mondása, amit zen mesterétől hallott:
-Mester! Mi a zen?
-Mit szeretnél? Mi legyen? :)
A szeminárium részletei:
2014.09.12.-tól 2014.09.16.-ig Hiko-ryu Taijutsu és Kodachi nemzetközi szeminárium lesz Budapesten, a Hiko-ryu magyarországi honbu dojojában, a Seiken Dojoban. (II.kerület Lipthay utca 10., Margit híd, budai hídfő). Az esemény főszervezője Németh Pál, a Magyar Hiko-ryu Alapítvány alapítója.

A szeminárium vezetője Tanaka Koshiro mester, a stílus alapítója és vezetője.
A szemináriumokon tanítanak továbbá a Hiko-Ryu nemzetközi szövetség vezetői:

Takeuchi Kiyoshi Shihan - Hiko-ryu New York
http://hikoryu.client.jp/)

Usui Tadashi - Hiko-ryu Japan Director
(http://hikoryutaijutsu.seesaa.net/)

Akiyama Hiroshi - Hiko-ryu Japan Instructor

A részvételi díjak:

Alkalmi díj: 1,500,-Ft
Hétvégi díj: 8,000,-Ft (6 alkalom, 12., és 13.-ai napokra)
Teljes tábor díja: 15,000,-Ft

A Magyar Hiko-Ryu Alapítvány támogatásokat elfogad!

A gyakorlások napi bontása a következő:

Szeptember 12. péntek: Megnyitó és első gyakorlás: 16:00.
Szeptember 13.-14. szombat - vasárnap: 06:00, 11:00, és 15:00,
Szeptember 15.-16. hétfő - kedd: 06:00, 11:00, és 15:00.

A szemináriumra jelentkezés és bővebb tájékoztatás az alábbi elérhetőségeken:

Németh Pál (Seiken STKE, Hiko-ryu Alapítvány)
palnemeth@t-online.hu,
+36 20 958 95 25,

Zsigrai Zoltán (Hiko-ryu Alapítvány)
fantasymodeller@gmail.com,
+36 20 927 03 89

Horváth János (Hiko-ryu Alapítvány)
heyoka@freemail.hu, 
+36 30 645 27 73.

 

A képeket a Hiko-Ryu Alapítvány Facebook oldaláról használtuk fel!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aikimag.blog.hu/api/trackback/id/tr136689549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása