Nem csak a poén érdekes, hanem a mögöttes tartalom. A gúny céltáblája nyilván az állandó konfliktuskeresés: mindenki ki akarja próbálni, jó lesz-e az aikido (karate, jitsu, judo, MMA, stb.) az utcai harcban. Mintha ez lenne valaminek is a fokmérője, ez az egyetlen szempont, ami alapján megítélünk egy harcművészetet. 

Hol marad az Út keresée, önmagunk megismerése, a testünk-lelkünk fejlesztése? Az "önvédelemnek" csúfolt edzésekből pontosan az hiányzik, amit a harcművészek igazából keresnek, ami az igazi cél: az önfejlesztés a konfliktusokon keresztül. 

Aki verekedni akar, eleve vesztett: a támadók általában jobban felkészültek, többen vannak, fegyverekkel felszereltek. Ilyenkor pedig aztán szinte teljesen mindegy, melyik harcművészetet tanultuk, mert az edzésen tanult koreográfiák nem működnek ugyanúgy. Az ilyen helyzetekre szinte lehetetlen felkészülni. Minden helyzet más. Nem azon múlik, ki mit tanult előtte, hanem azon, képes-e hideg fejjel átlátni a helyzetet és jó döntést hozni. 

Gondold újra - ez a mai üzenet!