AikiMag

Az Aikido Magazin

Minden harcművészet működik - és mégsem

2015. június 30. 10:00 - Csák Gergely

"Nem hiszek a stílus szóban. A harcot illetően a dolgok akkor változnak majd meg, ha három karú és négy lábú emberekkel állunk majd szemben, tehát tőlünk alapvetően különböző felépítésűekkel. Az egyes stílusok űzőit éppen a végtelen számú stílus választja el egymástól: a boksz az ököl számára, a dzsúdó a dobások számára és így tovább. A stílusok uralkodnak. A stílus megalkotója hipotéziseket állít fel, amelyek növendékei számára nagyon gyorsan bibliává válnak. Az emberek azért használnak különböző stílusokat, mert különböző biológiai és szellemi struktúrával születnek. Amikor ön japán harci stílust követ, ezzel japán szellemiséget fejez ki, és nem a sajátját. Meg kell ismernie önmagát, hogy kiderítse, melyik stílus felel meg leginkább az ön személyiségének. Honnan lehet ezt tudni? Az ütés pillanatában éreznie kell az ütést, teljes harmóniában kell vele lennie!" (Bruce Lee)

brucelee.jpg

Mit mondanak a mestereim?

Megpróbáltam összegyűjteni, hogy azok a mesterek, akikhez sokat járok edzőtáborba, mint mondtak a táborokon az aikido működéséről (vagy nem működéséről).

A legutóbbi bécsi edzőtáborán a mesterem, Stéphane Goffin (aki indult thai box - és BJJ-mérkőzésen is, közelharc-kiképzője a belga rendőrségnek, tehát van valami fogalma erről a témáról) azt mondta: "Minden harcművészeti stílus addig működik, amíg azzal a logikával gondolkozol, amivel azt a stílust létrehozták. Minden stílus önmagában teljes és önmagában működik. Minden stílusnak megvannak a maga szabályai és ezek szerint működik."

Christian Tissier sihan, akik a mesterem mestere, szerint az aikido technikái nem működnek az utcán, az aikido alapelvei viszont olyan elvek, amik minden harcban működnek és érvényesek - a gyakorlásban tehát az is az egyik lényeges dolog, hogy minden technikát az egységes alapelvek mentén szemléljünk. 

Philippe Gouttard (6. dan aikikai) szerint az aikido technikáinak nem célja, hogy működjenek a közelharcban, hanem arra vannak, hogy fejlesszük velük a saját és a partnerünk képességeit, testét és szellemét - így a végén a testünk szabadon mozog és képes a támadásokat kivédeni anélkül, hogy a támadó megsérülne. 

Nincsenek szabályok, nincsenek stílusok

Csak én tenném hozzá, hogy azok, akik egymást püfölik az utcán, a kocsmában, nem fogják betartani a szabályokat. Ott semmilyen stílus nem működik - a kérdés az, hogy mennyire jók a reflexeid, vagy mennyire tudod a konfliktust békésen rendezni. 

Öt vascsővel, bicskával, vagy lőfegyverrel rendelkező támadó ellen bárki fejlesztheti magát szuperharcossá - akkor is ott fogja hagyni a fogát, ha leáll bunyózni velük. Akit pedig meg akarnak verni öten, azt meg fogják verni, akárhanyadik danos, akármilyen önvédelmet, vagy küzdősportot tanult. (A ninják és az önvédelem első szabálya egyébként, hogy el kell szaladni - a büszkeség kevésbé fontos, mint a saját testi épségünk.) 

Mellékszál: az MMA, meg az "önvédelem" állítja magáról, hogy mindig működik, ami nyilvánvaló marketing-fogás (lásd öt támadó vascsővel). Az MMA, meg az önvédelmi sportok felkapottságát szerintem az magyarázza, hogy frusztrált és paranoiás társadalmoban élünk, ahol senki sem bízik senkiben - a nyugati, fejlett európai országokban ezek az "önvédelmi" sportok sem ugyanolyanok, mint nálunk. De ez már egy másik kérdés. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aikimag.blog.hu/api/trackback/id/tr497583284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása