Az aikido egy út a tanuláshoz, megértéshez. A gyakorlatokon keresztül tanítja meg az elme és test közötti koordinációt, hogy a mindennapi életünkben használhassuk. Vannak akik úgy gondolják, az aikido művészet, amivel egy pillanat alatt eldobhatjuk a támadót, vagy féken tarthatunk egy erős embert csupán egyetlen ujjal. Ők úgy gondolnak az aikidóra, mint egy jól kifejlesztett önvédelmi művészetre. Ez egy felületes elképzelés. Az aikido nem csupán egy művészet, amivel eldobhatunk másokat. Hanem egy út/módszer arra hogyan alkalmazzuk a természet törvényeit a mindennapi életünkben. Aki ezt nem érti, az nem érti az aikidót.

Hogyan lehet a mentális és a fizikai koordináció az életünk része? Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, tisztáznunk kell egy dolgot. Nehéz megpróbálni az elménket és testünket összehangolni anélkül, hogy lenne az agyunkban egy bizonyos cél. Az elmének és a testnek is megvannak a saját törvényei, ahhoz hogy koordináljuk őket, az egyiket alá kell rendelnünk a másiknak. A kérdés az, hogy melyik legyen a mester az elme vagy a test? Az elme irányítsa a testet? Vagy a test irányítsa az elmét? Az edzés módszere és a gondolkodás módja különbözik aszerint, hogy mit akarunk elérni. Ismerjük a szólást: „ép testben ép lélek[elme].” („A sound mind in a sound body.”) Sokan ezt komolyan vették: erős testet építettek és elméjüket birtokolják. Vannak, akik azt gondolják fizikailag erősek, de elméjüket nem tudják kontrollálni.
Bár a tested egészséges és erős, de a korral elgyengül, amikor beteg leszel. A test egy élő entitás és a környezete befolyásolja. A folyamatos befolyás alatt álló test által irányított elme nehézkes és instabil. Amikor minden simán megy és a test tele van energiával, akkor erős vagy és élénk. De képtelen vagy végrehajtani bármit is, amikor frusztrált vagy és kevés lelket érzel magadban. Szükség van egy igazán erős elme birtoklására, ami túlnő a kedvezőtlen körülményeken és veszi az akadályokat. Ezért szükséges nemcsak a testet, hanem az elmét is edzeni. Természetesen nem mondhatjuk, hogy a test a mester.
Az aikido szerint az elme a mester. Minden aikidót követőnek tanulmányoznia kell az elme törvényeit, és edzenie az elméjét, hagyni, hogy a test kövesse és megtalálja az utat, hogyan koordinálja magát az elmével. Az aikido felismerte, hogy a test edzése hatással van az elmére. Amikor a test nincs edzésben, a lélek is elszáll belőlünk. Amikor a test betegségben szenved, az elme is elkerülhetetlenül szenved. Amikor a test boldogtalan, az elme is az. Az aikido igyekszik edzéssel erősíteni az elmét, amit nem befolyásolnak a körülmények, amik a testet igen. Nem számít, hogy mennyit edzel, van egy határa annak, amit a test meg tud csinálni. Viszont az elmének nincs formája, színe, de van határtalan kapacitása a tanulásra, ha edzed. Erősebbé teheted az elméd, mint ahogy a kor halad. Azok, akik csak a test fejlesztésére szentelik magukat, idős korukban nehéznek fognak találni legyőzni egy fiatalt. [A könyv írásakor] 80 éves volt Ueshiba, és még mindig tanította az aikidót. Egyik diákja sem tudta eldobni őt, vagy akár hozzáérni. Ueshiba rájött az elme edzésének fontosságára, erős és nyugodt volt az elméje, és ezt az edzés során folyamatosan fejlesztette.

Forrás: Koichi Tohei és Morihei Uyeshiba (szerk.): Aikido: the coordination of Mind and Body for Self-defense. London: Souvenir Press, 1961. 41. o.