AikiMag

Az Aikido Magazin

Időn és téren át - egy szamuráj naplója alapján

2014. március 07. 09:39 - Pető Richárd

Kinyitotta a szemét, körülnézett és fogalma sem volt hol van. Éppen Ishiroval gyakorolt, mikor az rosszul találta el és ő elájult. Nem emlékezett semmire, csak a mezőre és Ishiro ijedt tekintetére.

Ahogy alaposabban körülnézett látta, hogy egy belső térben van, talán egy lakásban. Igen, egy lakásban volt, bár ilyen furcsa fehér falakat még életében nem látott, hozzászokott a hagyományos papírhoz és fához. Ráadásul furcsa szürke és fekete, különböző méretű és összevisla pislákoló dobozok voltak elhelyezve a mindenfele. Megijedt picit, de tudta, le kell csillapítania elméjét, úgy bármivel szembe tud nézni.

Ahogy arrébb lépett, véletlenül hozzáért az egyik fekete doboz egyik gombjához, amitől az életre kelt, mint valami szörnyszülött. A fények gyorsabban és élesebben villództak benne, mint azelőtt és és korábban nem tapasztalt hangossággal megszólalt valami zene. Visszhangoztak a dallamok, visszhangoztak a falak. Ujiro úgy érezte csapdában van és ez vagy egy rossz álom, vagy egyik démona életre kelt.

 

 

Ösztönösen a kardjához nyúlt, izmai pattanásig feszültek és kész volt a mindent eldöntő harcra. Ám arra lett figyelmes, hogy ez az egész teret betöltő, eddig általa még soha nem hallott zene megragadja a fantáziáját. Nem csoda, hiszen Asis Nasseri és Luz Marsen mesterek - Haggard zenekar - Eppur Si Mouve című albumának taktusai szóltak a hangszórókból. A zene önmagában volt az Istenektől és a Démonoktól való, olyan, amilyenre mindig is vágyott, pedig nem kereste. Egyszerre volt ez dallamos és légies és egyszerre lendületes, erőtől és démonoktól hemzsegő.

samurai.jpg

Lábai seizába "kényszerítették", szeme magától csukódott le. Pont mint a gyakorlás előtti meditációknál szokott. Gondolataiban cikázott előre, egymás után ismételte az ezerszer begyakorolt technikákat, küzdött mindenféle ellenféllel, Ishiroval, Démonokkal és Istenekkel egyaránt. Kaszabolta az ellenséget és osztotta a halált. Úgy tetszett számára, hogy a zene hatására sokkal jobban tud összpontosítani, sokkal ösztönösebbek a mozdulatai, mint eddig bármikor.

Nagyon megragadta ez a fajta gyakorlás, sokkal jobban élvezte mint eddig bármikor. Annyira belefeledkezett a mozdulatokba, hogy észre sem vette, egy másik gondolati és fizikai síkra lépett, útban volt hazafelé, a XVI. századi Japánba, útban hazafelé, a saját Istenei, Démonai és Ishiro felé, hogy tovább járhassa saját útját...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aikimag.blog.hu/api/trackback/id/tr885822399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása