Mivel hétvégéim nagyrészét mostanában a különböző harcművészeti események látogatásával töltöm, múlt szombaton a budaörsi sportcsarnokban megrendezésre került Hungarian Tatami Cup-ra látogattam. 

Igaz a 6-12 korosztályok versenyeit ezúttal kihagytam és csak a délutáni 13-21 évesekét néztem meg, azért bőven akadt még látnivaló.

Az előző heti WKF Diákolimpiához hasonlóan itt is futószalag szerűen pörögtek a Katák és a Kumiték, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nemzetközileg vegyes mezőny képviseltette magát. Láttam és hallottam szerb, horvát, cseh, ukrán, orosz, magyar versenyzőket is.

Ugyan nem full kontakt kumiték zajlottak, azért időnként egy-egy versenyző beleszaladt egy nagyobb ütésbe, vagy rúgásba minek következtében felrepedt az ajka, vagy vér patakzott az orrából, de egy ilyen tornán ez  talán "természetes" velejáró.

Azt, hogy ki milyen eredménnyel végzett meg nem tudnám mondani, mert annyi érmet osztottak a 6 küzdőtéren egyszerre katázó és kumitéző résztvevők között, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudta az események ezen folyását.

Mint azt már legutóbbi verseny beszámolómkor is megjegyeztem rokonok és edzők töltötték meg a lelátókat, mezei érdeklődő ezúttal is igen kevés volt. Fel is merült bennem a kérdés mi értelme ilyen belterjes, "házi" versenyeket tartani egyáltalán. Nem promotálják őket, alig hirdetik és ha véletlenül az ember beléjük botlik akkor sem hozzák meg a kedvét küönböző marketing technikákkal.

A szervezők itt is "figyeltek rá", hogy még véletlenül se szóljon 3 mikrofonnál kevesebből egyszerre információ. A körülöttem ülő edzők azon bosszankodtak, hogy tanítványaik nem tudják, melyik katában, melyik kumitén pontosan hogy is szerepeltek és ez a bizonytalanság nem tett jót hangulatnak.

A tesztoszteron szinte harapható volt a csarnokban, bár lehet, hogy csak a nem megfelelő szellőzés miatt éreztem így... Az érzékelhető feszültséggel viszont szerintem egy kisebb falu energiaellátását meg lehetett volna oldani egy napra. Sok gyerek nem tudott mit kezdeni magával, mert már lement a számuk és meg kellett várniuk a torna végét. Így fel-alá rohangáltak a lépcsősorok között, ami azért irigylésre méltó teljesítmény, hiszen több menetes kumitén, vagy formagyakorlaton voltak túl.

 Hosszas kutató munkával azt is sikerült kinyomoznom, hogy a verseny eredményeket INNEN tudjátok letölteni.