A krav maga (héber szó, jelentése: közelharc) egy gyakorlati tapasztalatokra épített taktikai és önvédelmi rendszer. Elsődleges célja, hogy felkészítse az embert az erőszakos helyzetek felismerésére és azok nagyon gyors, megfelelő kezelésére. A krav maga több ellenfél elleni küzdelemre, késes, botos, lő- és más fegyveres támadások elleni védekezésre, valamint a pusztakezes harcra készíti fel a tanulókat.

Nincsenek benne a tradicionális stílusokra jellemző, szigorúan kötött mozgásformák és formagyakorlatok. A tanulónak nem egy hierarchikus rendszerben kell egyre magasabb fokozatot elérni, hanem egy gondolkodásra serkentő fizikai és mentális tréningen vesz részt, ahol mindent felhasznál önmaga védelmére. Nincs benne tabu mindent szabad, ami a menekülést, túlélést szolgálja: az adott helyzetből a legjobban kijönni, küzdeni okosan, állva vagy a földön, vagy sebesülten.

A budapesti születésű Lichtenfeld Imre a krav maga létrehozója, húsz éven keresztül a testnevelés és a közelharc-oktatatás főnöke volt az Izraeli Védelmi Erőknél. (Wikipédia) A krav maga az Izraeli Védelmi Erők, az Izraeli Nemzeti Rendőrség és az összes többi izraeli fegyveres alakulat hivatalos harcrendszere. A világ számos különleges alakulata rendelkezik krav maga oktatókkal. Csak az Amerikai Egyesült Államokban az FBI, a SWAT, a DEA, a Coast Guard, az Illinois Állami Rendőrség és számtalan más rendvédelmi egység használja. Európában többek közt a svéd hadseregnek, a finn hadsereg ejtőernyős osztagának, a francia terrorelhárító GIGN és a lengyel I. Kommandós Ezred harcrendszere. (Krav maga alapítók klubja) Célja egy olyan univerzális rendszer létrehozása volt a fegyveres erők számára, amely kortól, nemtől (izraelben a nők is hadkötelesek) és testalkattól függetlenül bárki által elsajátítható a lehető legrövidebb időn belül. Nyugdíjba vonulása után megkezdte a krav maga tanítását a civil szférában is. Manapság a rendszert négy fő ágazatra oszthatjuk: katonai, rendvédelmi, személyvédelem és, civil (önvédelmi) Krav magára.

Mi, azaz Lajtrik Attila sporttársam és én (Kőhalmi Szabó Zsolt) ellátogattunk Szabó Balázs expert 2 szintű instructor (dan fokozat szerint 2. dan) egy civilek részére tartott krav maga edzésére. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy ez nem kritika, nem megítélés, hanem egy edzésélmény leírása két aikidót gyakorló 40-es férfi élménybeszámolója. Nagyon hatása alá kerültem az itt látottaknak, hallottaknak.

Lajtrik Attila: „Nekem is tetszett az intenzív mozgáskultúra, jó volt a bemelegítés az egybekötött rávezető gyakorlatokkal. Fölöttébb hasznos kardió, az elfásulás lehetetlen. Tiszta egyszerű letisztult mozdulatok a jellemzőek erre a harcművészetre. Szabó Balázs instructor személye és hitelessége kézzel fogható volt. Ami fontos, nagyon jó volt a szemkontaktus, majd később a teljes kontakt gyakorlatok, amit ilyen intenzíven rég éltem át: még aktív verseny vívó koromban.”

Kőhalmi Szabó Zsolt: „Szeretem a törődést, és itt nagyon törődtek velem: rendesen meg voltam ütve, rúgva.”

LA: „Életkorbeli tapasztalatok blokkolhatnak, a kötözködő-támadó tízen-húszon éves gyereket nem ütöd meg.”

KSzZs: „Akkor aikidózol. Békés beszéddel megoldod a helyzetet. Itt is arra tanítanak, hogy ismerd fel a bajt és lehetőleg kerüld el, ha nincs más kiút akkor keményen hatásosan lépj fel.”

LA: „Igen mindenhol erre tanítanak. Tapasztalataim szerint bármilyen verseny- vagy küzdősportban a küzdő felek mindegyike megsérül. Az a győztes, aki tovább bírja titokban tartani a szenvedését. A folyamatos gyakorlás miatt izom-, csont-, ízületi károsodások fokozott felgyorsulása mellett, gyors mentális fejlődés érhető el.”

KSzZs: „Erre Szabó Balázs instructor mondata jut eszembe "a győztes bokszolót is megverik". Aikidóban is rendesen ki vagy téve izom-, csont-, de főleg ízületi sérüléseknek, pláne edzőtáborokon. Itt a krav maga edzéseken nem képzelegnek arról, hogy „ha így támadnak meg”, vagy „ha így vágnak karddal”, nem, itt nincs „ha”. Az tetszik, hogy felállunk egymással szemben és nincs előírt koreográfia, csak a megtanult technikák alkalmazása. Igen, tudom, hogy az aikidóban a mozdulatok főleg a kard használatából tevődik át pusztakezes technikákra, azt is tudom, hogy ez a két mozgás és gondolatvilág az egésznek csak egy kis része, de nagyon tetszett az, hogy kicsit kibújtunk az aikidóból, és szélesebb, bővebb mozgásteret adtam a kezeimnek és a lábaimnak.”

LA: „Ne cicomázd öreg, jól érezted magad?”

KSzZs: „Igen.”

LA: „Akkor itt fejezzük be, mindenki azt és úgy gyakoroljon, amit a lelke és a teste elfogad. Te érzed, tégy úgy ahogy neked jó.”

KSzZs: "Szeretem az aikidót, de kell nekem a törődés, a krav maga bunyó. Ide még visszajövök.”

LA: „Lehet, hogy néha elkísérlek.”

(Kőhalmi Szabó Zsolt és Lajtrik Attila)