(2010.01.15. Yudansha edzés elméleti összegzése.)

"Az uke eredeti jelentése „elfogadás”, „elszenvedés”, és ez így is van a technika végén. De most mégis forgassuk vissza az idő kerekét néhány másodperccel, amikor ketten állnak egymással szemben.

Az egyikőjük megszegi a nyugalmat, a természet törvényeit, agresszíven megtámadja a másikat. Ő lenne az uke, aki passzívan elszenvedi a tori dobását, leszorítását? Igen, az uke szerepe nem a passzivitás, sőt, ha így vizsgáljuk, hogy uke a passzív fél, akkor félrevezetjük magunkat és a tanítványainkat is!!! AZ uke a támadó, valamit akar a tori-tól, mégpedig agresszión keresztül!

A legtöbbször a gyakorlás során nem hozzuk létre ezt az agressziót az aikido edzésen. Ennek oka, hogy sokkal könnyebb viszonylag jól megtámadni valakit, mint egy jó támadást kivédeni, vagy legalább elkerülni. Ha valódi agresszivitást vinnénk be az edzésre már az elejétől kezdve nem tudnánk igazi fejlődést elérni, sokkal nagyobb lenne a fluktuáció is és valószínűleg megjelennének az igazi agresszorok is az edzéseken. Vagyis az aikido tanulása során folyamatosan kell fejlesztenünk a támadásokat, mindig csak annyit, ami a következő lépéshez elég, hogy a védekezésünket fejlesszük. Az uke fejlődési üteme teszi lehetővé a folyamatos, gyors fejlődést. Ha az uke túl jól támad, akkor tori nem tudja fogadni a támadást, kudarcélménye lesz, még az is lehet, hogy abbahagyja a gyakorlást.

Viszont ha az uke gyengén támad, vagy passzív, akkor nem tudunk fejlődni.

Gondoljunk csak arra, hogy mindig a haladó mutatja meg a technikát esetleg a kezdőn. Mivel a kezdő nem támad, így a valódi agresszor a tori lesz, aki egy kevésbé támadó uke-t leüt, eldob, leszorít! Ez kellően nagy torzulást okozhat magán az aikidonkon is. Például mikor Tamura Sensei támad meg minket mindig keres valamit a mi mozgásunkban, ha ezt megérzi végrehajtható a technika, habár sose mondja meg, hogy mit keres. (Én mindig mástól tudtam meg azokat a mozdulatokat, amik működtek Vele!) Néhányan a tanítványok közül(akár klubvezetők)  jól látható módon azt vonják ebből le, hogy minél nagyobb fokozatod van, annál inkább meg kell mutatnod, hogy legyőzhetetlen vagy!? (legalábbis alacsonyabb fokozatúak számára) A gyakorlás valójában nem más, mint a harmóniából való kimozdulás. Kezdőként ezek a kimozdulások kicsik (Kezdő uke, kis kilengés, kis gonoszság). Ahogy fejlődik a klub egyre jobbak az uke-k, egyre jobbak a támadások, egyre nagyobb a kilengés a harmóniából, és a támadások jellemzően egyre gonoszabbak. Tamura Sensei úgy fogalmazta ezt meg, hogy az edzésen az uke szerepe a gonoszság a tori szerepe a jóság. Mindig a jó győz, és ezért jó a csere mert egyszer gonoszt játszunk egyszer pedig jót. Ha csak a jó oldalt játsszuk el, torzulhat a gondolkodásunk és akár a jellemünk is, mert elkezdjük elhinni, hogy mindenkinél jobbak vagyunk és mindenki felett állunk!

Vagyis az uke szerepe sokkal több mint befogadó, vagy támadó. Az uke tükröt tart nekünk akarva akaratlanul arról, hogy hol tartunk az aikidonkban. Ilyen módon lesz a fejlődés rugója és fenntartója. Minden dojo vezető felelőssége, hogy tanítványai mennyire értik meg ezt a szerepet és hogyan segítik egymást és „mesterüket” a fejlődésben. Természetesen az edzőnek kell elsősorban mintát mutatnia a helyes uke viselkedésről és tükröt tartania tanítványai felé. Bármikor az edzések során tudod szabályozni, hogy embereid önértékelése a helyére kerüljön. Emlékszem nekem két mesterem volt egy időben. Amikor sikerélményre volt szükségem, örömmel mentem az egyik edzésére. Ha meg akartam igazán méretni magam, akkor felkészülve a negatív visszajelzésekre mentem a másikhoz. Miért ne valósíthatnánk ezt meg a saját edzéstervünkben!

Jellemző uke hibák és javaslatok a kezelésükre:

1. - Nincs támadás, uke centruma nem mozog tori felé. Ne csak kotai-t gyakoroljunk, hanem jutai-t is. Változtassuk a mai-t az uke és tori között, hogy muszáj legyen lépni, mozgassuk meg az uke-t

2. - Túl gyors a támadás, tori még nem áll azon a szinten, hogy lereagálja a támadót, főleg az újonnan tanult technikával. Meg kell mutatni a technikát gyorsütemben, hogy lássák, működik. Ezután lelassítva az uke-t és elmagyarázva a helyes támadási sebességet, kell megtanulni mindkettejüknek a formát.

3. - Uke nyúlik mint a tészta – uke centruma nem mozog de a keze nyúlik és követi a tori mozgását még a tartás feladásával is (előrehajlás, nyújtott láb, lehajtott fej). Nyilvánvaló, hogy miért rossz a tartás és mit okoz ez egy szituációban. Mozgassuk az uke-t hogy egy helyben állva ne tudjon támadni.

4. - Az uke csak azt a technikát akadályozza meg, amit éppen tori-nak meg kell csinálnia. Átvéve a tori szerepét és váltani kell a technikát majd a harmadikra vagy negyedikre kell végrehajtani az aktuális feladatot."

Makó Ferenc (Aikikai 4.dan): Uke munka szerepe