AikiMag

Az Aikido Magazin

„Nem ijedek meg, ha földhöz vágnak”

2013. március 23. 10:09 - ZalaváriNoémi

Bizony, egy törékenynek tűnő hölgy is lehet kemény. Jó példa Micsinai Daniella, aki aikidót oktat az ELTE hallgatóknak…

aikido-edzés-G-és-M-340x190.jpg

Két évvel ezelőtt alakult meg az ELTE-BEAC Harcművészeti Szakosztálya, ahol az ELTE hallgatói kedvezményes áron, a többi egyetemistával együtt edzhetnek és fejlődhetnek, különböző küzdősportokban. Sorozatunkban olyan harcművészeket szólaltatunk meg, akik maguk is kötődnek az egyetemünkhöz…

Aki látott már nőt küzdeni, tudja jól, hogy a “gyengébbik nem” sokkal harciasabb, jobban tűri a fájdalmat és gyakran keményebben küzd, mint a férfiak. Micsinai Daniella maga is küzdelemre tanítja az ELTE-hallgatókat, méghozzá egy japán harcművészetre, az aikidóra. Hetente kétszer tart edzéseket, amelyeken a harcon kívül az önismeret, a testi-lelki harmónia és a saját félelmeink is a terítékre kerülnek.

Mióta aikidózol? Miért kezdted el?

Hét éve kezdtem el aikidózni még középiskolás koromban. Egy barátnőmmel elterveztük, hogy mindenképpen elkezdünk valami harcművészetet, párat ki is néztünk és először egy aikido edzésre mentünk le, végül ez lett a nyerő, rögtön megtetszett az ottani edzés és nem mellesleg a társaság is magával ragadott.

Mennyire meghatározó a mindennapjaidban, hogy például esténként harcművészettel foglalkozol? Érzel-e változást a korábbiakhoz képest? Ha igen, mi az?

Mára már eléggé meghatározza a hetemet, teljesen beépítettem a rutinomba. Sosincs rossz edzés, egy végig hajtott vagy ült, esetleg stresszes nap után nagyon felemelő tud lenni, hogy végre mozoghatok és nem az aktuális problémákra kell gondolnom. Szóval jó feszültség-levezető is. Amióta aikidózom sokkal magabiztosabb vagyok, jobb az állóképességem és tisztában vagyok vele, hogy fizikailag mire vagyok képes, amit az edzések során tovább tudok fejleszteni.

Mégis, mi az az aikido? Neked mit jelent?

Nos, ezt nehéz megfogalmazni, mikor elkezdtem, csak egy sima edzés volt, nem is gondoltam rá, hogy vizsgázzak belőle. Egy idő után aztán valahogy magával ragadott valami. Talán az tetszett a legjobban, hogy észrevettem magamon, ahogy fejlődök, és egyre ügyesebbé válok, illetve nem ijedek meg, ha földhöz vágnak, mert tudom, hogy előbb-utóbb esni is meg kell tanulni ahhoz, hogy jó harcos legyek. Az a jó az aikidóban, hogy nem csak fizikailag, de szellemileg is edz.

Hogyan zajlik egy általad megtartott edzés?

Rövid bemelegítés után alaplépéseket és gurulásokat csinálunk (persze az erősítés is elengedhetetlen), de alkalmanként egy kis rövidebb földharc is belefér felvezetésként. Majd az óra második felében különböző technikák gyakorlása következik párokban. Idővel, ha már ezek mennek, akkor bonyolultabb technikák, esések következnek, valamint nemcsak állásból, hanem suwari waza-ban (térdelésből) végzett technikákat is gyakorlunk.

Kinek ajánlanád, hogy jöjjön el aikidózni?

Abszolút bárkinek, sokszor mondják, hogy nem elég hajlékonyak, vagy nincs kondijuk, nem elég erősek stb. Ám ez nem baj. Pont azért kell jönni, hogy ezeket megtanuljuk, elsajátítsuk.

(Fotó: Zummaikido)

Csák Gergely

Cikk az ELTE Online-on: „Nem ijedek meg, ha földhöz vágnak”

 

Szólj hozzá!

Miért visel a yudansha hakamát? (4.) - A hakama redőinek jelentése

2013. március 12. 19:18 - ZalaváriNoémi

tumblr_m7sdfqkKYH1r2eu5j.gifSzámos harcművészet egyetért egy közös értelmezéssel, mely szerint a hakama redői a harcos erkölcsi értékrendjét reprezentálják.
Ez az értékrendszer valószínűleg a kínai konfucianizmus bevezetésének melléktermékeként hatotta át a japán harcos társadalmat. Az értékrend öt legfőbb erényt fogalmaz meg a társadalom alapjának:

Jen: empátia
I: illem
Li: szertartások és viseletek betartása
Chih: éleselméjűség, bölcsesség
Hsin: erkölcsi bizalom

Később a híres japán kardforgató Musashi Miyamoto (宮本 武蔵, 1584-1645) adoptálta ezeket és írt róluk a Book of Five Rings [Az öt gyűrű könyve] című könyvében (Go Rin No Sho):

Jin: jóindulat;
Gi: igazság;
Rei: előzékenység;
Chi: bölcsesség;
Shin: hit.

Ettől kezdve ez az értékrend széles körben elterjedt a harcos osztályban a Tokugawa korszakban (徳川幕府 1600-1868) egészen a Meiji restaurációig. Bár ennek az értékrendnek a jelentősége a harcos osztály eltűnésével csökkent. A nyugati kultúra növekvő befolyása felélesztette az értékrendet a Meiji korszakban, ez leginkább egy japán tudós, Nitobe Inazō (新渡戸 稲造) Bushido, the Soul of Japan [Bushido, Japán lelke] című könyvéből rajzolódik ki jól. A könyv eredeti nyelve angol: a nyugati hallgatóságnak szól. Azóta úgy tűnik az értékrend áhtatotta a harcművészeti iskolákat, különösen a gendai-budo-t.

Bár a harcos osztály általi konfuciuszi értékrend adoptálása jól dokumentált, nem tiszta, hogy melyik ponttól tulajdonítják a hakama redőinek az erényeket. Néhány tudós vitatja, hogy ez a Meiji korszakhoz köthető. A hakama eredete részben nemesi, részben shinto alapokon nyugszik. Az hogy a konfuciuszi (buddhista) értékrend összekapcsolódott a shinto ruhadarabokkal mutatja a két gondolkozási rendszer közötti egyetértést. Néhány kiváló kortárs oktató alaposan ír a témáról, mint például Saotome Mitsugi, aki a The Principles of Aikido [Az aikido alapelvei] című könyvében a következőképpen fogalmazta meg az erényeket:

Jin (仁): jóindulat
Gi (義): becsület és igazság
Rei (礼): előzékenység és etikett
Chi (智): bölcsesség, intelligencia
Shin (信): őszinteség
Chu (忠): hűség
Koh (孝): kegyesség

Ezeknek a listáknak számos változatai léteznek, más-más számú erényekkel. Például a kendóban a következő erények szerepelnek, melyet Masataka Inoue írt meg Ken No Koe (A kard hangja) című könyvében:

Chu (忠): hűség
Ko (孝): igazság
Jin (仁): emberség; könyörület
Gi (義): becsület
Rei (礼): tisztelet

Több értelmezés van az aikidóban is, például:

Saito Sensei véleménye szerint (amit az About hakama in O Sensei's dojo in the old days [A hakamáról O Sensei dojójában a régi időkben] című írásában fogalmaz meg) hét redő van a hakamán: hátul kettő, elöl öt. Az elöl lévő öt redő aszimmetrikusan oszlik meg: három a jobb, kettő a bal oldalon:

Yuki: bátorság, hősiesség
Jin: emberség, jóindulat, jóakarat
Gi: igazságosság, becsület, tisztesség
Rei: illem, udvariasság, meghajlás
Makoto: őszinteség

A hátul lévő két redő jelentése:

Chugi: hűség, odaadás
Meiyo: becsület, hit, bizalom, hírnév, méltóság, preszízs

Egy másik értelmezés szerint: (rajz)

Jin: Kegyelem
Gi: Becsület
Rei: Illem
Chi: Intelligencia
Shin: Bizalom
Makoto: hűség
Chu-Kou: engedelmesség (szülők iránti tisztelet)


Források:

Aikido Pinner Club: Hakama Pleats - Meaning - Aikido Articles
Guillaume Erard: Why do Yudansha wear hakama?

Szólj hozzá!

Miért visel a yudansha hakamát? (3.) - A hakama formája és színe

2013. március 07. 10:33 - ZalaváriNoémi

hakama.jpgNyilvánvaló gyakorlati okokból a harcművészetekben főleg az umanorit (馬乗り, lovagló hakamát) viselik, ami elválasztja a lábakat, bár a nobakamát is preferálják néhány ko-ryu-ban (古流, hagyományos iskolában), valószínűleg a gyakorlati előnyök miatt szűkebbek a lábszárak. Néhány kyudo (modern) iskolában a nők osztatlan andon bakamát (行灯袴, lanternás(lámpás) hakamát) viselnek.

A Takumakai (Takeda Sokaku Sensei tanításain alapuló iskola) kézikönyvben nincs meghatározva a hakama szabása, de úgy tűnik az umanorit széles körben használják, úgy mint sok más ko-ryu-ban. A Takumakai kéziköny viszont elmondja, hogy a shodan (1. dan) és a fölötti szintűek kék színű hakamát viselnek, míg a shihan (師範, iskolán belüli rangidős oktatók), kyoju dairi (教授代理, oktatók) és shibucho (ágazati vezetők) feketét. Ez sajátossága több ko-ryu iskolának, de vannak ahol lazábbak a szín és fazon elgondolások. Például a Toda-ha Buko-ryu-ban az umanori stílusú hakama a szabályos, elfogadott színek a kék, fekete és fehér, míg számos más ko-ryu-ban, beleértve Kuroda Sensei Shinbukan-ját, bármilyen színű és stílusú hakama elfogadott. Nakayama Hakudo, a Muso Shinden Ryu alapítója azt mondta, hogy a tanítványainak fehér hakamát szükséges viselniük, mert könnyebben észre lehet venni a piszkot azokon a tanítványokon, akik elhanyagolják a mosást. A történelmi elbeszélések alapján azt feltételezzük, hogy a kék szín elterjedtebb volt mint a fekete. Az aizome nevű japán indigó színű festéket használták sok hagyományos öltözet festésére, beleértve a hakamát, a fekete bizonyára nagyon drága volt és csak a szintetikus festékek és anyagok megjelenésével terjedt el.

Általános értelmezésében a hakama szolgálja a kapcsolatot a külföldi vagy hazai modern gyakorlók, és a hagyományos japán kultúra között. A szertartások összekapcsolódtak a hakamával, ez különösen fontos. A gyakorlat kezdetén az összekapcsolás egy kapuként szolgál, ami segíti a gyakorlót belépni egy helyes gondolkodásmódba a Daito-ryu tanulásához, elzárja a zavart és minden edzés végéig megőrzi ezt a békés állapotot, mielőtt visszatérne az evilági életbe. A hakama viselése sokat elárul a gyakorló gondolkodásáról, a nagy önbecsülésű budokának nagy gondot kellene fordítania a megjelenésére és ezzel jó képet festenie saját magáról, a tanáráról és az iskolájáról.

A hakama a nemességtől ered, magában hordozza a méltóság és a felelősség érzését. Amíg valaki hakamát visel nem halad de még csak nem is áll ugyanazon az úton, mint hakama nélkül, ezt úgy hívják, hogy hakama sabaki. A szövet áramlása ösztönzi a mozgás áramlását; ez egy érdekes párhuzam a ki ideális áramlása és az öltözék között. Egyes helyeken az oktatók rendre utasítják azokat a tanítványokat, akiknek edzés után koszos lett a hakamájuk, mert ez azt jelenti, hogy a mozgásuk nem helyes.

 

Forrás:
Guillaume Erard: Why do Yudansha wear hakama?

Szólj hozzá!

Miért visel a yudansha hakamát? (2.) - A hakama mint a rang jelzése

2013. február 26. 23:09 - ZalaváriNoémi

Hakama-Black-Skirt-in-Aikido.jpg

A legtöbb ko-budo-ban (古武道, hagyományos harcművészet, amit Japán feudális korszakában hoztak létre 1192 és 1867 között), úgy mint a gendai-budo-ban (現代武道, modern harcművészet), - mint az iaido, kyudo, és naginatado - mindenki viselt hakamát az első edzéstől kezdve, és ez így van ma is. Tekintve a tényt, hogy ezekben a harcművészetben nem viselnek dogit [a gi alsó részét] a hakama alatt, elképzelhetetlen lenne hakama nélkül megérkezni a dojo-ba. Számos első kézből származó beszámoló informál arról, hogy a második világháború előtt a hakama viselés kötelező volt minden tanítványnak a daito-ryu-ban és az aikidóban (a két harcművészet nem volt távol egymástól abban az időben).
A második világháború utáni szigorúság következtében úgy tűnik néhány iskola úgy döntött könnyít a nincstelen tanítványok terhén, azzal hogy nem kellett hakamát vásárolniuk a gyakorlás első éveiben. Az idő múlásával ez a kedvezményezés szokássá, majd szabállyá vált. Majd eljutott arra a pontra amikor a hakama viselése a "nem kötelező shodanná válás előtt"-ről [shodan = 1 danos] "csak shodanná válást követően szabad viselni"-re változott. Érdekes módon néhány iskola, mint a yoshinkan, a hakamaviselést a yondanhoz [4. danhoz] kötötte, pár ju-jutsu iskolában, mint a judóban, a hakamát csak a kata- és a fegyvergyakorlatok alatt kellett viselni, míg a pusztakezes- és talajgyakorlatoknál tilos volt.

Az idő múlásával érthetővé vált, hogy a hakama viselését ösztönösen a ranghoz kötik. A dan rangot 1883-ban találta ki Kano Jigoro (1860–1938), ezt követően átvették más harcművészetek, mint a daito-ryu, aikido, Iaido és még sok más. Ebben az időben köthették össze a rangot a hakamaviseléssel. Függetlenül a történelemtől, vannak olyan daito-ryu-t és aiki-jujuts-t űzők, akik maguk döntöttek a hakama viselésről. Történelmi szempontból a hakama viselés valóban a magasabb szintű szamurájok jelzése volt, így néhányan figyelembe veszik a különbséget a hakamát viselők és nem viselők között, és visszatérnek a hagyományokhoz. Egy mélyebb értelmezés szerint a shodan (初段) szint jelentése valójában "a fokozat kezdete". Ha egy tanítvány leteszi a shodan vizsgát akkor kezdi el igazán a daito-ryu tanulását.

A hakama viselése annak vált jelévé, hogy valaki véglegesen beilleszkedett egy iskolába és elindult az aiki útján. A hakama a yudansa számára inkább felelősséget és egy csoporthoz való tartozást jelent, mint megkülönböztetést.

Forrás:
Guillaume Erard: Why do Yudansha wear hakama?

Szólj hozzá!

A vörös öv

2013. február 24. 16:59 - ZalaváriNoémi

"Az első lépés: zárjuk ki a külvilágot."

"Az ellenfél az erejét használja, mi a megértést használjuk."

- "Maga küzdeni tanít, ugye?"
- "Nem, én az önuralmat tanítom."

"Nincs olyan helyzet amiből ne lenne kiút."

"Nincs olyan helyzet, amit az ember ne fordíthatna előnyére."

"Győzd le a félelmedet, és legyőzted az ellenfeledet."

"A verseny csak elgyengít."

"Az öv csak egy szimbólum, csak megtartja a gatyát."

redbeltr1artworkpic.jpg

Előzetes
A teljes film magyarul

Szólj hozzá!
Címkék: film kultúra
süti beállítások módosítása